

Most ismerkedjünk meg az együttes tagjaival:
Hrúz Dénes
az együttes vezetője, prímása, szükség esetén menedzsere.
Dénes, ki alapította a zenekart? Ki volt a névadó?
A Nógrád Táncegyüttes 1975-ös megalakulása után felmerült az igény egy kísérőzenekar létrehozására. Ez az igény 1979 októberében realizálódott, amikor Szabó Gáspár vezetésével zenetanárokból és más zenét tanult emberekből összeállt az együttes.
A négy alapító tag: a már említett Szabó Gáspár, Orbán György, Oszvald György és Babják György Dűvő népzenei együttes néven kezdett dolgozni. Az elnevezést, mely a népi vonószenekarok kísérő hangszereinek egyik játékmódját jelenti, a zenekarvezető javaslatára választották.
Jelenleg te vagy a csapat rangidőse, de úgy tudom, kezdetben nem népzenével foglalkoztál. Mióta hegedülsz, és mikor kerültél az együttesbe?
Ez részben igaz, hiszen édesapám, Hrúz Bertalan Szécsényfelfalu zenésze volt, ezért már az első előtti pillanattól kezdve a népzene vett körül. Tehát egész kis koromtól muzsikáltam édesapám mellett, sőt Szabó Gáspárnál is tanultam hegedülni. Sok ifjúsági rendezvényen jártam gitárommal, ahol az akkori zenei divatot követtük. 1979-1981 között töltöttem sorkatonai szolgálatomat Kiskőrösön, és ott bekapcsolódtam a helyi táncegyüttes zenei kíséretébe. Ez a két év játszott nagy szerepet abban, hogy leszerelés után, 1981. március 16-tól az együttes tagja lettem.
Kik segítették legjobban a munkátokat a harminc év alatt?
Nyilván lehetetlen számba venni mindenkit, hiszen rengeteg ember segített szakmailag, emberileg és anyagilag. Feltétlenül említést érdemel Mlinár Pál, valamint Halmos Béla barátunk, akiknek szintén elévülhetetlen érdemük van 30 éves múltunkban, de igazságtalan lennék, ha nem említeném meg az együttes volt tagjait: Andrássy Ferencet, Juhász Zsoltot, Szabó Istvánt, Nagy Istvánt, Tóth Gergelyt és Terék Józsefet. A legtöbbet természetesen azoknak a hagyományőrző muzsikus példaképeinknek köszönhetjük, akiknek a játéka a mi zenei stílusunkat is meghatározza.
Melyik díjra vagy a legbüszkébb? Kaptatok-e rossz kritikát?
"Csak a szépre emlékezem"- mondja a nóta. Természetesen voltak rossz élmények is, de azért túlnyomó többségben a dicséretek vannak. Nagy büszkeséggel tölt el az 1983-ban kapott Népművészet Ifjú Mestere cím, melynek megítélésében Martin Györgynek is nagy szerepe volt. Nem kevésbé jó érzés azonban a kétszeres Kiváló Együttesi, valamint a Madách díj, de Salgótarján városának Pro Arte és Pro Urbe díja is jóleső elismerése munkánknak. Különösen nagy szerepe volt közismertté válásunkban a folkzenekarok országos versenyén elért 4. helyezés is.
Mennyit próbáltok, gyakoroltok az eredményességért?
Csoóri Sándor szerint gyakorolni otthon kell. S ez aranyigazság. A próbáknak már úgy kell nekifogni, hogy a szereped ki van dolgozva. Ezért általában műsorokra, koncertekre, zenei felvételekre való felkészülés, vagy egy új zenekari szám összeállítása miatt tartjuk próbáinkat.
Van-e olyan tájegység, amelynek zenéje közel áll hozzátok?
Nyilván elsősorban a palóc vidék zenei anyaga, de gyűjtéseink során több erdélyi település muzsikája is belopta magát szívünkbe. Így különösen kedveljük a szászcsávási és az erdőszombattelki zenét. Ehhez talán az is hozzájárul, hogy nemcsak szakmai, hanem erős baráti kapcsolat is fűz minket az ott élő kitűnő zenészekhez.
Hrúz Szabolcs:
1970-ben születtem Salgótarjánban. Zenész családban nőttem fel, tanulmányaimat hegedű szakon végeztem. Jelenleg a kazári Aba Sámuel Általános és Művészeti Iskolában népzenét tanítok. 1987 óta veszek részt az együttesi munkában, közösen értük el az eredményeket és alakítjuk a zenekar életét.
Kubinyi Júlia :
1990-ben születtem Salgótarjánban. Jelenleg is itt élek és tanulok a Bolyai János Gimnáziumban. Egészen kis korom óta fontos része az életemnek a népzene és a népdaléneklés. Számos országos népdalversenyen, hazai és nemzetközi fesztiválon vettem részt szólistaként, illetve különböző zenekarokkal.
Jelentősebb eredményeim:
- Pesovár Ferenc Országos Népdaléneklési Verseny Székesfehérvár 2004 - kiemelt arany minősítés, a Magyar Rádió különdíja
- Országos Népzenei Találkozó – Bonyhád 2004 - kiemelt nívódíj
- Csángómagyar Népdalok Országos Éneklési Versenye – Sásd 2005 - 1. helyezés,
- Országos Népdaléneklési Verseny Néprajzi Múzeum – Budapest 2006 és 2007 - kiemelt arany minősítés
- Országos Népzenei Verseny - Gödöllő 2008 - kiemelt nívódíj
- Zalai Kamaratánc Fesztivál – Zalaegerszeg 2008 - zenei díj
Fontosabb fellépések:
- Gliwice (Lengyelország) 2002
- Prága (Csehország) 2004, 2006
- Linz (Ausztria) 2005
- USA-Kanada 2006
- Sokolow (Lengyelország) 2008
Nagy Zsolt
Tanulmányai:
- Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola, klarinét, klasszikus zene (1974-1984).
- Halmos Béla és a Téka együttes „C" kategóriás Népzenei tanfolyama (1981-1982).
- Népművelő-szervező-ügyintéző tanfolyam Békéscsabán (1987-1989).
- Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, ének-zene, népzenetanári diploma (1992-1996).
- Európai Számítógép-használói Jogosítvány megszerzése/ ECDL (2001-2003).
Munkahelyei:
- Balassi Bálint Művelődési Központ, főállású zenész (1987-1988).
- Hagyományok Háza / Állami Népi Együttes muzsikusa (1999-2006) jelenleg darabszerződéssel.
- Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola, Népzenei tanszak vezetője, zenetanár (1988 óta)
- Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára (1994 - 2000)
- Tordasi Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény zenetanára.(2006)
Díjak, elismerések:
- „Népművészet Ifjú Mestere" a Békés Bandával (1982)
- Első helyezés a Magyar Televízió által rendezett „Folkzenekarok Vetélkedőjén" a Méta zenekarral (1990).
- eMeRTon-díj a Méta zenekarral (1998).
- Budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola: „Az év pedagógusa" cím (2007)
Zenekarok:
- Békés Banda, Békéscsaba-Gyula (1980-1988).
- Méta együttes, Budapest (1988 óta).
- Állami Népi Együttes Zenekara, Budapest (1999 óta).
- Tiszteletbeli tagként: Bekecs zenekar (1999 óta), Üsztürü zenekar (1999 óta)
- Tatai Kincső zenekar (2003 - 2007).
- 2008 nyarától a Dűvő zenekar tagja
Gyűjtések:
- Kalotaszeg: Méra, Bács, Kolozsvár, Magyarlóna (1983-tól napjainkig)
- Mezőség: Visa (1984), Báré (1985), Vajdakamarás (1986-87), Bonchida, Kendilóna, Szamosújvár (1986), Szék (1984 óta).
Mohácsy Albert
„Előre, csak előre..."
Apukám dobozgitárjával kezdődött az egész... 12-13 évesen egyszer csak levettem a szekrény tetejéről, és hallás után próbáltam kipötyögni rajta AC/DC-t, Black Sabbath-ot, Santanát, ilyesmiket. Aztán a gimiben már lett zenekarunk is, amellyel először a kissé lehangoló Zátony, majd az optimistább Bázis néven maradtunk méltán ismeretlenek városszerte :)
Próbáltam zeneiskolába is járni jazz-gitár szakon, két év után a tanárommal együtt feladtuk - fejből már akkor is jobban ment minden, mint kottából.
Ilyen előzmények után kerültem érettségi előtt egy évvel a váraljai hagyományőrző együttesbe cigány muzsikusok közé nagybőgősnek. (Persze, nő is volt a dologban, ne firtassuk...)
Innen már egyenesebb út vezetett a bonyhádi Szélkerék zenekarba, majd Pécsre. Aztán jött '89-ben a „Nagy Ugrás", fel Budapestre, a Métába. Velük a majd' húsz év alatt bejártuk rendesen Tolnát-Baranyát, Európát-Amerikát-Ázsiát. Amatőr és hivatásos táncegyüttesek, önálló koncertek, turnék, lemezek, gyűjtések, tanítás, táborok, színház, stb-stb... ahogy kell.
És most a Dűvő... 1986 óta ismerjük egymást Dénessel és Szabival. Előbb találkoztam velük, mint Zsoltival, akivel itt is együtt maradunk, mint banda. Véletlenek persze nincsenek -„...lássuk, mi lesz belőle!"
Friss hozzászólások
5 hét 1 nap
6 hét 5 nap
7 hét 1 nap
7 hét 1 nap
7 hét 2 nap
13 hét 3 nap
26 hét 6 óra
27 hét 1 nap
36 hét 2 nap
41 hét 2 nap